Átléptük a hetedik hónap bűvös kapuját... S vele együtt jött sok minden. A fészekrakó ösztön, női hormonok, hangulatingadozások, enyhe fáradékonyság...
Várandósságom eddigi napjai könnyen elsuhantak. Az első hónapok óvatos csendben teltek, az eddig megtapasztalt sikertelenségek után az első pozitív tesztet higgadt örömmel fogadtam. A második trimesztert próbáltam fitten, nőként megélni, a magam pörgős életvitelével... Kérdések jöttek-mentek - fiú vagy kislány, mozog-e már, mi lesz a neve és egyebek... Megannyi kérdés és egy-egy mozgalmas nap után már-már elfogott a kétség, hogy nem figyelek eléggé a pocaklakóra, mert az ötödik hónap elején sem volt egyértelmű mozgás odabenn...
Négy és fél hónaposan rácsodálkoztunk a brünni székesegyház szépségére.
Kétségeim szeptember közepén elmúltak. Nemcsak a belső mozgások erősödtek, hanem a meggyőződésem is. Arról, mennyire fontos a belső hangunkra figyelni. Önmagunkra és a kisbabánkra, mert mi ketten tudjuk igazán, mi a jó nekünk. Elhangzik sok tapasztalat, vélemény, s mindenkinek megvan a saját története. Ez a történet viszont nem mindig azonos a miénkkel. Hála Istennek és azoknak a technikáknak, amelyek segítenek befele fordulni. Meghallgatni belső önmagunkat, s megerősíteni a belső hangot.
Hatodik hónapom tapasztalásait következő írásomban találjátok majd...
Erről az örökké aktuális témáról és sok másról: hivatásról, sikerről, női testről is beszélgetünk majd november 11-én Mádai Viviennel a kecskeméti Aranyhomok Szállodában, aki őszintén megossza tapasztalatait az ő anyaságáról, nehézségeiről és életének változásairól! Gyertek és töltsünk el egy meghitt estét még jóval az ünnepek előtt, hangolódjunk november 11-én kicsit a szeretetre, családra. Fontos tudni, hogy jelentkezni november 1-ig tudtok! Le ne maradjatok! Információk itt: https://www.facebook.com/events/652835128213043/
Az október szürkesége elől egészen Alcaniz-ig menekültünk. :)